A fent említett egyes betegségek ellen különböző időben és ütemezésben javasolt a vakcinázás. A lóinfluenza ellen korábban évente javasolták a védőoltást, azonban a jelenlegi javaslat a 6 havonkénti ismétlés. Ez különösen akkor fontos, ha a ló versenyre, vagy egyéb közösségbe jár. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vakcinázási program az ún. alapimmunizálással kezdődik, ami megadja a ló kellő védettségét, és ezután már csak "fenntartó" oltásokra van szükség.

A LÉPFENÉT ritkán diagnosztizálják lónál, és csak Magyarország néhány meghatátozott területén írták le, mégis fontos lehet az ellene való vakcinázás a betegség súlyos volta, valamint az emberre való veszélyessége miatt.

 A lovak VÍRUSOS ARTERITISE ritkán okoz klinkai tüneteket, hazánkban a lovak döntő többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen. Ennek ellenére bizonyos jogszabályváltozások miatt foglalkozni kell az ellene való védekezéssel.

 A VESZETTSÉG közismert betegség, a lovakban viszonyalg ritka előfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentősége, mert az ember számára is halálos kór.

 A TETANUSZ kórokozója a lovak környezetében általában megtalálható normális körülmények között is, azonban csak akkor okoz betegséget, ha valamilyen sebzésben, oxigéntől elzárt körülmények között elszaporodik, és az általa termelt toxin ilyen módon a szervezetbe kerül. A megbetegedett állat lázas, tipikus tetanuszos görcsök észlelhetők nála, és sajnos még megfelelő kezelés mellett is előfordulhat, hogy néhány napon belül elhullik.

 A ló HERPESZVÍRUSA sokféle elváltozást tud előidézni, elsősorban a vírus okozta vetélés a fő kártétele, de okozhat bénulást, légzőszervi tüneteket, stb. Sokan azt hiszik, hogy csak a kancákban fejlődő magzatra veszélyes, azonban ez sajnos nem így van, hiszen például egy heréltnél is okozhat bénulásos tüneteket.

 A LÓINFLUENZA Európa szerte elterjedt megbetegedés, magas lázat, légzőszervi tüneteket okoz. A betegség akár elhullással is járhat.